Pszichoterápiás Klinikai Képzőhely

A Pécsi Pszichoterápiás Klinikai Képzőhely bemutatása


A PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika a Pannónia Pszichiátriai Egyesület Kiképző Intézetével 1987 óta közösen szervezi a Dél-nyugat Dunántúli Régió pszichoterápiás képzéseit. A Klinikán nagy múltja van a pszichózisok pszichoterápiás kezelésének; három osztálya és pszichoterápiás ambulanciája működésében a dinamikus szemléletű pszichoterápiás gyakorlat szociálpszichiátriai szemlélettel párosul. Hipnózis, relaxációs-imaginatív terápiák, művészetterápiás, nonverbális terápiák elsajátítására nyílik lehetőség. A Pannónia Pszichiátriai Egyesület Kiképző Intézete a módszerspecifikus kiképző pszichoterapeutákat integrálja. Egyéni dinamikus rövidterápia, csoportterápiák, családterápia, relaxációs-imaginatív terápiák képzéséhez biztosít lehetőséget. Helyet kap a pszichoterápia művészetekkel kapcsolatos háttérterülete is.

A négy féléves képzés során a pszichoterápiás kapcsolat, helyzet, keretek, szabályok, valamint a fő pszichoterápiás módszerek elméletét előadások, szemináriumok és módszerdemonstrációk keretében dolgozzuk fel – havonként szombati napokon, blokkos képzés formájában. Az esetmegbeszélők csoportos formában zajlanak. A gyakorlat során a pszichoterápiás osztály munkájába és a járóbeteg ellátásba egyéni beosztás szerint kapcsolódhatnak be a képzés résztvevői.

A képzés alatt nagy figyelmet fordítunk a pszichoterápiás szemlélet és attitűd elsajátítására, a pszichoterápiás kapcsolat kialakítására. A képzésben lévőket igyekszünk a lehető legszélesebb pszichoterápiás palettával megismertetni, ehhez állandó kiképzőink mellett vendégoktatókat hívunk segítségül.

Állandó képzőink: Árkovits Amaryl, Csonka Judit, Fekete Sándor, Gáti Ágnes, Harkány Éva, Herold Róbert, Horti Mária, Koltai Mária, Osváth Péter, Simon Mária, Stark András, Szemelyácz János, Tényi Tamás, Terenyi Zoltán

Meghívott oktatóink: Endresz Hajna, Pintér Gábor, Tóth Erika, Vizin Gabriella

A pszichoterapeuta szakképzés


A pszichoterápia ráépített, csak másodikként megszerezhető szakvizsga.A pszichoterapeuta szakvizsgához tartozó képzési követelmények a propedeutikai, a klinikai és a módszerspecifikus fázis vonatkozásában szakmai közös nevezőre épülnek. A klinikai és a módszerspecifikus képzés általában egymással párhuzamosan végezhető.

A pszichoterapeuta képzés fázisai:

- Propedeutika fázis

- Klinikai fázis

- Klinikai gyakorlat

- Módszerspecifikus fázis

A képzés belépési feltételei:

Gyermek- és ifjúságpszichiátria vagy pszichiátria szakvizsgával rendelkező orvosok, illetve felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia vagy gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológiai szakvizsgával rendelkező pszichológusok a klinikai fázishoz csatlakozhatnak. Az ő alapszakvizsgájuk a propedeutika fázist már tartalmazza. Nem pszichiáter szakorvosok, neuropszichológusok és alkalmazott egészségpszichológia szakvizsgával rendelkező kollégák számára a propedeutika fázis sikeres teljesítése az alapja a klinikai fázishoz történő csatlakozáshoz.

A képzések helyszínei: A propedeutika és a klinikai fázis képzése az akkreditált klinikai képzőhelyek hatásköre, a módszerspecifikus fázis képzését a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elismert és tagjává fogadott módszerspecifikus képzőhelyek biztosítják. A három képzési fázishoz tartozik a pszichoterápiás klinikai gyakorlat megszerzése. A módszerspecifikus képződés a pszichoterapeuta szakvizsga megszerzése után még folytatható. A teljes módszerspecifikus képzettség megszerzése és elismerése a módszerspecifikus képzőhely hatásköre.

A pszichoterapeuta képzés összetevői:

Propedeutika fázis – Célja a nem pszichiáter szakorvosok, neuropszichológusok és alkalmazott egészségpszichológusok felzárkóztatása.

Tartalma:

- Pszichoterápiás alapfogalmak

- A pszichoterápia főbb módszereinek alapjai

- A pszichoterápiás folyamat főbb jellemzői

- A pszichoterápiás kapcsolat

- A pszichoterápiás etika

- Pszichopatológiai alapismeretek

- Első interjú, pszichoterápiás kivizsgálás, betegvezetés

Klinikai fázis – Célja a pszichoterápiákhoz tartozó általános elméleti és gyakorlati ismeretek, a klinikai szemlélet és tapasztalat biztonságos elsajátítása.

Tartalma:

- A fontosabb pszichoterápiás irányzatok fogalmának ismertetése

- A fő pszichoterápiás módszerek demonstrációs szintű ismertetése

- A pszichoterápiás alaphelyzetek ismertetése

- Kivizsgálás és pszichoterápiás betegvezetés

Módszerspecifikus fázis – Céla egy pszichoterápiás irányzat elmélyült elsajátítása.

Tartalma:

- Sajátélmény rész – a módszer személyes megtapasztalása, az önismeret, a személyiség fejlesztése

- Elméleti rész az adott módszerre vonatkozóan

- Szupervízió

Klinikai gyakorlat - A pszichoterapeuta szakvizsgához legalább két év klinikai pszichoterápiás gyakorlat szükséges. A klinikai gyakorlat pszichoterápiás munkakörben történő munkavégzést jelent, amit nem vált ki a klinikai képzési fázis. Pszichoterápiás munkakörnek számít, ha a munkának legalább egyharmad részében pszichoterápiás tevékenység folyik, és a munkahelyen van legalább egy pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező munkatárs, aki a szükséges szakmai konzultációs lehetőséget biztosítja.

Akik nem pszichoterápiás munkakörben dolgoznak, azok a pszichoterápiás klinikai gyakorlatot hospitálással szerezhetik meg. A klinikai gyakorlat megszerzésében a klinikai képzőhely tud segítséget nyújtani. Hospitálás esetén a minimális követelmény: legalább három hónap egybefüggő hospitálás mellett 21 hónap legalább heti kétszer fél nap bejárás. A hospitálás ideje alatt legalább 150 terápiás órányi pszichoterápiás munka teljesítése szükséges. A szükséges felügyelet jellegéről, módjáról a klinikai képzőhely dönt. A pszichoterápiás klinikai gyakorlat teljesítéséről működési bizonyítványt állít ki a klinikai képzőhely.

A pszichoterapeuta képzés szerkezete:

Propedeutika fázis: A propedeutika fázis a szakvizsga-képzés részeként tartalmazza az elméleti és gyakorlati követelményeket szakorvosok, neuropszichológusok és alkalmazott egészségpszichológusok számára. A képzés a pszichoterápia elméleti és módszertani alaptételeibe nyújt betekintést, hangsúlyt fektet a pszichoterápiás kapcsolat jellemzőire, a pszichoterápiás irányú kivizsgálás és betegvezetés gyakorlatára. A képzés blokkosított formában zajlik, és írásbeli vizsgával zárul.

A képzés helyszíne: PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 7623 Pécs, Rét utca 2.

A képzés tanulmányi felelőse: Vörös Viktor voros.viktor@pte.hu

Klinikai fázis: A négy féléves klinikai fázis lehetőséget nyújt a pszichoterápiás elméleti alapok és a gyakorlati klinikai munkamód elsajátítására. A képzésre jelentkezhetnek pszichiáter szakorvosok és klinikai szakpszichológusok, illetve a propedeutika fázist sikeresen elvégzett szakorvosok, neuropszichológusok és alkalmazott egészségpszichológusok. Az elvégzett klinikai fázis bármely módszerspecifikus irányzattal kombinálható. A képzést havonta egy alkalommal, szombati napokon 9.00-17.00 óráig tartjuk. A képzési napok elméleti előadásokból, szemináriumokból, módszerdemonstrációból és csoportos esetmegbeszélőkből épülnek fel. A képzés önköltséges, félévente írásbeli esszével és csoportos szóbeli vizsgával, a képzés végén esettanulmány megvédésével zárul.

A képzés helyszínei: PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 7623 Pécs, Rét u. 2., Bizalom Magán Pszichoterápiás Központ 7624 Pécs, Ferencesek utcája 8.

A képzés tanulmányi felelőse: Árkovits Amaryl amaryleszter@gmail.com


Szakvizsga


A pszichoterapeuta szakvizsgára általában évente két alkalommal kerül sor. A pszichoterapeuta szakvizsga ráépített szakvizsga, az alapszakvizsga letétele és a pszichoterapeuta szakvizsga között legalább két évnek kell eltelnie. A pszichiáter szakorvosok és a klinikai szakpszichológusok pszichoterápiás szakvizsgája azonos feltételekkel zajlik. A nem pszichiáter szakorvos, neuropszichológus és alkalmazott egészségpszichológus jelöltek ezen kívül még a pszichopatológia tételsorból is kapnak kérdést. (A pszichiáter szakorvosoknak és a klinikai szakpszichológusoknak nem kell propedeutika tételt húzni.) A Nemzeti Vizsgabizottság rendszeresen felülvizsgált szakvizsga tájékoztatót és vizsganaptárt ad ki minden év február 15-éig és augusztus 15-éig, amelyet a www.eti.hu honlapon tesz közzé. A pszichoterapeuta szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga az előre benyújtott esettanulmány védését jelenti. Az esettanulmányt legkésőbb a vizsga várható időpontja előtt egy hónappal, három példányban kell benyújtani. Az esettanulmány a jelölt pszichoterápiás munkájának, készségének megítélése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Az esettanulmányt a vizsgáztatók a vizsga előtt véleményezik. Ha az esettanulmányt két véleményező nem találja elfogadhatónak, akkor a jelölttől új esettanulmány készítését kérik.

Az esettanulmány bírálati szempontjai:

Első interjú, diagnózis, módszerválasztás – az első interjú, a terápia kontextusának megjelenítése; statusz; diagnózis, differenciáldiagnózis; indikáció, kontraindikáció; a választott módszer összhangja a diagnózissal, indikációval; alternatívák tárgyalása.
Terápiás szerződés, terápiás folyamat – terápiás szerződés, instrukció; kiemelt ülés, a terapeuta munkájának bemutatása.
A terápia lezárása, katamnézis – a lezárás bemutatása; katamnesztikus adatok.
Összefoglalás, elméleti megvitatás.
Szerkezet, stílus – szerkezeti tagolódás; stílus; fogalomhasználat, módszerspecifikus fogalmak.
Összbenyomás.

Elméleti vizsga:

Az elméleti vizsgán a jelöltek három tételsorból kapnak kérdést (a nem pszichiáter szakorvos jelöltek, a neuropszichológusok és az alkalmazott egészségpszichológusok ezen felül a pszichopatológia tételsorból is vizsgáznak).
1. A pszichoterápia általános kérdései
2. A pszichoterápiás irányzatok általános kérdései
3. A választott módszer specifikus kérdései

Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs


1. Általános pszichoterápiás kérdések

1.1. A pszichoterápia története, hazai története, jelen helyzete

1.2. A pszichoterápiás diagnosztikai rendszerek

1.3. A pszichoterápiás módszerek osztályozása

1.4. A pszichoterápia jogi, szabályozási és finanszírozási kérdései

1.5. A pszichoterápia eredményességének kritériumai

1.6. A szenvedélybetegségek pszichoterápiája

1.7. A szorongásos beteg pszichoterápiája

1.8. A depressziós betegek pszichoterápiája

1.9. A paranoiás betegek pszichoterápiája

1.10. A személyiségzavarok pszichoterápiája

1.11. A kényszerbetegek pszichoterápiája

1.12. Az akut és elhúzódó gyász pszichoterápiája

1.13. A gyógyíthatatlan betegek pszichoterápiája

1.14. A pszichoszomatikus betegségek pszichoterápiája

1.15. Pszichoterápia szkizofréniában szenvedőknél

1.16. Az időskorúak pszichoterápiája

1.17. Az osztályos pszichoterápiás rendszer működése, terápiák egymásra hatása, pszichoterápiás módszerek kombinációja

1.18. A terápiás helyzet és jelentősége a különböző pszichoterápiás módszerekben (egyéni, csoport, család)

1.19. A terápiás kapcsolat: munkakapcsolat, terápiás szövetség, terápiás szerződés

1.20. Terápiás közösség, nagycsoport

1.21. Különbségek az ambuláns és osztályos pszichoterápiák közt

1.22. Szupportív terápia, pszichoterápiás szaktanácsadás, segítő szindróma és kiégés jelensége

 2. Az egyes irányzatok / módszerek általános ismerete

2.1. Fontosabb családterápiás irányzatok és jellegzetességeik. A rendszerparadigma jellemzői. A családterápia indikációja és kontraindikációja.

2.2. Felnőtt és gyermekkori mentális zavarok összefüggése a családi rendszer működésének diszfunkcióival

2.3. A csoportterápia kialakulás, jellegzetességei, fajtái és jellemzői. A csoportterápiás helyzet és a csoportfolyamat jellemzői. Gyógyító tényezők a csoportban.

2.4. A pszichodráma csoport jellegzetességei, az ülés szerkezete, a terapeuták szerepe. A protagonista centrikus és a csoportcentrikus pszichodráma

2.5. A gyermekpszichoterápia és a serdülők pszichoterápiájának jellegzetességei. A terapeuta szerep sajátosságai, első interjú, szerződéskötés, a szülők bevonásának szempontjai.

2.6. Gyakori gyermekkori szorongásos kórképek, funkciózavarok, azok dinamikai háttere. A gyermekkori és felnőttkori mentális zavarok összefüggései.

2.7. A viselkedésterápia szemlélete, elméleti alapjai, főbb módszerei.

2.8. A kognitív terápiák elméleti háttere. A kognitív idegtudományok. A kognitív terápiás módszer jellegzetességei és alkalmazási területe, indikációi és kontraindikációi.

2.9. Integratív törekvések a kognitív és dinamikus irányzatok között. A Young-féle séma-terápia.

2.10. A hipnózis elmélete, a hipnotikus kapcsolat jellemzői, főbb indukciós technikák alkalmazása az általános gyógyításban. A hipnózis indikációi, kontraindikációi.

2.11. A relaxációs technikák alapelvei, osztályozása és jellegzetességeik. Az imaginatív terápiák és hatásmechanizmusok.

2.12. A humanisztikus irányzat elmélete. A kliens-változók, a terapeuta-változók, az önfeltáró folyamat a személyközpontú terápiában.

2.13. A pszichoanalízis kialakulása, fejlődésének fő irányai, hatása más pszichoterápiás irányzatokra.

2.14. A pszichoanalitikus módszer fő jellegzetességei, a pszichoanalitikus személyiségmodell, a tárgykapcsolat-elmélet lényege.

2.15. A rövid dinamikus pszichoterápia jellegzetességei, a fókusz fogalma.

2.16. A pszichoanalízis és a dinamikus lélektan egyéb irányzatai.

2.17. A jungi személyiségmodell vázlata és alapfogalmai. Személyes és kollektív tudattalan, archetípusok, az álom jungi felfogása.

3. Az egyes irányzatok / módszerek specifikus ismerete (csak a preferált módszerből)

3.1. Családterápia

3.1.1. A családterápia helye a pszichoterápiák között.  A rendszerszemlélet, mint paradigmaváltás.

3.1.2. A családterápia indikációi, kontraindikációi és formái (módozatai).

3.1.3. Normalitás és patológia kérdése a családterápiában. Fejlődéselv, mint szemléleti hozzáállás és terápiás beállítódás (egyéni fejlődés, párkapcsolat fázisai, családi életciklus használata).

3.1.4. A családterápia fő irányzatai és képviselői.

3.1.5. Az autonómia fejlődésének támogatása és a transzgenerációs hatások kezelése a pár és családterápiában.

3.1.6. Első interjú. A családterápiás folyamat jellemzői. Együttműködés más terápiás és támogató rendszerekkel. Szupervízió a családterápiában.

3.1.7. A neutralitás, cirkularitás és hipotézisalkotás elveinek alkalmazása, főbb intervenciós technikák a családterápiában.

3.1.8. A családi formációk változása, ennek családterápiás konzekvenciái, posztmodern fordulat a családterápiában.

3.2. Csoportanalízis

3.2.1. Az analitikus csoportterápia nemzetközi és hazai története.

3.2.2. Bion csoportelmélete, Whitacker-Liebermann fokális konfliktus-modellje.

3.2.3. Foulkes csoportelmélete, a matrix fogalma.

3.2.4. Yalom és az interakcionalista megközelítés.

3.2.5. Áttétel-viszontáttétel, ellenállás a csoportanalízisben.

3.2.6. A vezető feladatai a csoportanalitikus csoportban.

3.2.7. A terápiás helyzet és az alapszabály a csoportanalízisben.

3.2.8. A csoportanalízis indikációi, alkalmazási formái.

3.2.9. A csoportanalízis nem-specifikus és specifikus hatótényezői.

3.2.10. A nagycsoport analitikus elméletei.

3.3. Gyermekpszichoterápia

3.3.1.   A fejlődés viszontagságai és a gyermek-pszichopatológia összefüggései.

3.3.2.   Neurózis és terápiája a gyermekkorban.

3.3.3.   Borderline és nárcisztikus patológia és terápiája gyermek- és serdülőkorban.

3.3.4.   A gyerekkori szorongások: fóbia, kényszer, pavar nocturnus.

3.3.5.   A gyermek és a felnőtt pszichoterápiai alapvető különbségei.

3.3.6.   A korai anya-gyermek kapcsolat és szerepe a későbbi pszichopatológiában.

3.3.7.   A serdülés pszichopatológiai és terápiás vonatkozásai.

3.3.8.   Gyerekkori funkciózavarok.

3.3.9.   A látenciakor tünetei és terápiájuk.

3.4.  Hipnoterápia

3.4.1.  A hipnózis indukciós és mélyítési technikái.

3.4.2.  A hipnózis magatartási, élmény- és kapcsolati dimenziója, a kommunikáció jellegzetességei.

3.4.3.  A feltáró célú hipnoterápia eszköztára, a korregressziós jelenségkör alkalmazhatósága.

3.4.4.  Gyermekeknél alkalmazható hipnózis indukciós technikák, mesék, metaforák használata, szimbolikus munka.

3.4.5.  Csoportmódszerek hipnózisban.

3.4.6.  Az aktív-éber hipnózis ismertetése, alkalmazhatósága.

3.4.7.  A tüneti hipnoterápia módszerei, jellegzetességei.

3.4.8.  A hipnózis alkalmazhatósága a szomatogyógyászatban.

3.4.9.  Az indikáció és kontraindikáció megítélésének szempontjai.

3.4.10.  A hipnózis pszichoanalitikus, disszociációs és neodisszociációs elmélete.

3.5. Viselkedésterápia és kognitív terápia

a) Viselkedésterápia.

3.5.1.  A viselkedésterápia fejlődésének története.

3.5.2.  A viselkedésterápiák tanuláselméleti alapfogalmai.

3.5.3.  A viselkedés-szempontú diagnosztika.

3.5.4.  A klasszikus szisztematikus deszenzitizálás, a deszenzitizálás különböző formái és az ingerelárasztás  módszere.

3.5.5.  Az operáns kondicionálásra épülő viselkedésterápiás módszerek. Negatív tréning.

3.5.6.  Önkontroll módszerek.

3.5.7.  Viselkedéstréning – szociális kompetencia, asszertivitás. Viselkedésterápiás csoportmódszerek.

3.5.8.  A fóbiák és a kényszerek viselkedésterápiája.

3.5.9.  A szexuális zavarok viselkedésterápiája.

3.5.10.  A étkezési zavarok viselkedésterápiája.

b) Kognitív terápia

3.5.11.  A kognitív terápia elmélete, alapfogalmai, alapelvei, a kognitív struktúra szerveződése.

3.5.12.  A negatív automatikus gondolatok szerepe, azonosítása, alternatívák kialakítása, az ezekhez kapcsolódó kognitív terápiás technikák ( naplóvezetés, 3,5 ill. 7 oszlopos módszer, viselkedési technikák stb.).

3.5.13.  A diszfunkcionális attitűdök, másodlagos hiedelmek jellemzői és terápiás megközelítésük. Az alapsémák jellemzői és terápiás kezelésük.

3.5.14.  A kognitív terápiás ülések struktúrája, a terápia menete, a kognitív terápia  szakaszai.

3.5.15.  Alapvető kognitív terápiás technikák. Konceptualizálás, szókráteszi kérdezés, irányított önfeltárás.

3.5.16.  A szorongásos zavarok (pánik,kényszer,szociális fóbia stb.) kognitív terápiás modellje.

3.5.17  A depresszió kognitív terápiája.

3.5.18  A hipochondriasis, az irritabilis bélszindróma, a szomatoform zavarok és az    evészavarok kognitív terápiás modelljei.

3.5.19  A személyiségzavarok kognitív terápiája.

3.6. Pszichoanalízis

3.6.1.  A pszichoanalitikus ösztöntan. Agresszióelmélet.

3.6.2.  Én-pszihológia: énfejlődés, én-védő mechanizmusok. Pszichopatológiai és terápiás  összefüggések.

3.6.3.  Szelf-pszichológia, nárcizmus-koncepciók, terápiás konzekvenciák.

3.6.4.  A szorongás pszichoanalitikus felfogása. Traumatan.

3.6.5.  A tárgykapcsolat-elméletek fejlődése és pszichopatológiai vonatkozásaik.

3.6.6.  A tünet. Ödipális, preödipális konfliktus pszichopatológia.

3.6.7.  A pszichoanalaitikus helyzet és az alapszabály. Az analitikus szerep felfogásai, az analitikus funkciói. Áttétel, viszontáttétel.

3.6.8.  A tudattalan működésmódjai. Álom, álomfejtés, álomszimbolika.

3.6.9.  A pszichoanalízis hatásmódjáról alkotott felfogás. Az eredményesség.

3.6.10. Új pszichoanalitikus megközelítések: csecsemőkutatás, interszubjektív pszichológia, mentalizációs modell.

3.7.  Pszichodráma

3.7.1.  A pszichodráma terápia indikációs területei, jelentőségük. Pszichotikusok drámaterápiájának specifikumai. A gyerekdráma specifikumai.

3.7.2.  A pszichodráma ülés szakaszai, jelentőségük, a worming up néhány technikája.

3.7.3.  A szociometria rendszere ( dramatikus és kérdőíves technikák ) és a szociális atom mint elmélet és technika.

3.7.4.  A szerep Moreno rendszerében és a szerepkonzerv fogalma, a szerepfejlődés, a segéd én lényege és funkciói.

3.7.5.  Az ellenállás fogalma, megjelenése, és kezelésének lehetőségei a pszichodrámában.

3.7.6.  A realitástöbblet lényege és megvalósulási formái a pszichodrámában. A regressziós technikák szerepe a terápiás folyamatban.

3.7.7.   A szerepcsere lényege és funkciói, a belső hang, a duplázás, a hasonmás, a tükör és az interjú technikák lényege és alkalmazási szabályai.

3.7.8.  A sharing, a szerepvisszajelzés és az identifikációs visszajelzés lényege és alkalmazási szabályai.

3.7.9.  Az álom megjelenítése a pszichodrámában, a visszajelzés különbözőségei a protagonista, csoport- és álom- játéknál.

3.7.10.  Keretek és szabályok, a csoportdinamika kezelése a pszichoterápiás pszichodráma csoportban. Koterápiás vezetés, absztinencia és pszichodráma pszichoterapeuta transzparenciája.       

3.8.  Relaxációs- és szimbólumterápia

3.8.1.  A relaxációs terápiák története, gyökerei, előzményei, helye a pszichoterápiák között és a pszichoterápiás rezsimben.     

3.8.2.   A relaxáció élettani hatásai, fiziológiai változások, szervtréning.

3.8.3.   Az autogén tréning alapgyakorlatainak jellemzői.

3.8.4.   Az autogén tréning specifikus és nem specifikus hatásai, indikációi és kontraindikációi.

3.8.5.   A kitekintő kérdések,  asszociációk munkamódja a relaxációs terápiában.

3.8.6.   A Koronkai-, Desoilles-, Leuner-féle képélmény, meditációs-imaginációs rendszerek fokozatai és műveleti szintjei.

3.8.7.   Pszichodinamikai jellegzetességek, ellenállások  és áttételek a relaxációs és meditációs terápiákban.

3.8.8.   A képélmények szimbólumfeldolgozásának munkamódja az imaginációban és a meditációban.

3.8.9.   Regressziós szintek megjelenése a relaxációban és a szimbólumterápiákban.

3.8.10.  A passzív koncentráció jelensége és jellegzetessége a relaxációban.

3.9. Személyközpontú terápia

3.9.1.  A humanisztikus pszichológia alapelvei és emberképe. A személyközpontú pszichoterápia történeti vonatkozásai, fejlődése, irányzatai.

3.9.2.  A terapeuta változók koncepciója, a nem specifikus tényezők tana és kritikája.

3.9.3.  Empátia, verbalizáció, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia és egyéb terapeuta változók.

3.9.4.  Önexploráció és egyéb kliens változók.

3.9.5.  Az önkép fejlődése, jellemzői, patológiája.

3.9.6.  Rogers személyiségfejlődési elmélete.

3.9.7.  A személyközpontú pszichoterápia kapcsolati ajánlata, a terápiás szövetség, és a nondirektivitás paradoxona.

3.9.8.  Az áttétel megjelenése és kezelése a személyközpontú pszichoterápiában.

3.9.9.  A személyközpontú pszichoterápia folyamata és hatásmechanizmusa.

3.9.10.  Az encounter csoportok hatásmechanizmusa és folyamata.

3.10.   Jungi pszichoterápia

3.10.1.  Ismertesse a jungi szóasszociációs kísérlet lényegét! Mutassa be a jungi     személyiségmodell felépítését és elemeit! A komplexus, az archetipus és a tudat közötti folyamatok legfontosabb jellemzőit.

3.10.2  A persona és az árnyék fogalma és viszonya az ego struktúrához. Soroljon példákat a legismertebb persona vonatkozásokról! Ismertesse az árnyék kollektív vonatkozásait és annak példáit!

3.10.3  A tudat szerepe, feladatai és hatása az ego struktúrákra a pszichoterápiában, illetve az önismereti úton. A tudat és a kollektív tudat viszonyulási módja.

3.10.4  A libidó koncepciója Jungnál, a libido megnyilvánulási formái. A kauzalitás és a finalitás fogalma és értelmezése a jungi szemléletben.

3.10.5  Ismertesse a személyes és a kollektív tudattalan fogalmát és definícióját! Sorolja fel a kollektív tudattalan megnyilvánulási módjainak patológiás és sine morbo formáit! Ismertesse röviden az aktív imagináció módszerét!

3.10.6  Definiálja a következő fogalmakat: a komplexus fogalma, dinamikája, autonómiája. Vázolja fel a komplexus feldolgozásának útját a jungi pszichoterápiában!

3.10.7  Az archetípus fogalma, az anima és az animusz archetípusa és legfontosabb feladatai az egyéni életben és a pszichés fejlődésben. Ismertesse a legfontosabb archetípusokat az individuációs folyamatban!

3.10.8  Ismertesse az individuációs folyamat fogalmát és a Selbst archetípus szerepét a jungi fejlődési modellben. A Selbst és a vallás viszonya.

3.10.9  Álomkoncepció, álomszimbolika, álomdinamika és az álomértelmezés szintjei.

3.10.10  Az áttétel és viszontáttétel jungi értelmezése. Az áttétel módozatai és kezelésük a jungi terápiában. Az alkímiai szimbolizmus és az individuáció párhuzamai.

3.11.   Dinamikus rövid pszichoterápia

3.11.1  Pszichoanalitikus terápiák, analitikusan orientált és rövidterápiák azonosságai és különbségei. A dinamikus rövidterápia indikációs szempontjai.

3.11.2.  A terápiás cél meghatározása és keret változásai a dinamikus rövidterápiában.

3.11.3.  Az első interjú, a terápiás folyamat fázisai a dinamikus rövidterápiában.

3.11.4.  Az áttétel alakulása, a viszontáttétel sajátosságai.

3.11.5.  A megkapaszkodás és a termináció, a kapcsolódás és szeparáció jellegzetességei.

3.11.6.  Az  álommunka specifikumai a dinamikus rövidterápiában.

3.11.7.  A DREAM helye a pszichoanalitikus rövidterápiás eljárások során.

3.12 .   Aktív analízis

3.12.1.  A Stekel-i neuróziskép (parapathiák).

3.12.2.  Indikációs és kontraindikációs szempontok.

3.12.3.  A terapeuta aktivitása (viselkedés, kommunikációs stratégiák).

3.12.4.  A fókusz, a tárgykeresés és a fókuszban tartás.

3.12.5.  A terápiás helyzet és a terápián kívüli kapcsolat.

3.12.6.  A terapeuta elfogadó attitűd különbségei más terápiás iskolákkal és a személyközpontú iskolával.

3.12.7.  Az aktív-analízis felfogása a kreatív és borderline személyek pszichoterápiájáról.

3.12.8.  A sikeres és sikertelen elfojtás szerepe a tünet és a terápia szempontjából.

3.12.9.  A paciens öninterpretációja a terápia folyamatában.

3.12.10.  A szignifikáns személyek bevonása, tárgykeresés, terápiás folyamat.

3.13.  Individuálpszichológia

3.13.1.  Adler-Freud, Adler-Jung : hasonlóságok és különbségek.

3.13.2.  Az adleri holisztikus emberkép. Az individuálpszichológia fejlődéspszichológiai elmélete, személyiségelmélete.

3.13.3.   Adler neurózistana. A kisebbértékűségi érzés, komplexus. Adler kompenzációtana.

3.13.4.  Közösségérzés, önzés, elkényeztetés, deviancia összefüggései. Az individuálpszichológia szociál-pszichiátriai szemlélete.

3.13.5.   Finalizmus, érvényesülés, életcél,eszménykép, ideálkép, a tökéletességre való törekvés fogalmai az individuálpszichológiában. Az egészség meghatározása a fikcionalizmus alapján.

3.13.6.   Individuálpszichológiai énelmélet. Az életstílus meghatározása különböző aspektusokból. Az életstílus feltárása az individuálpszichológiai terápiában.

3.13.7.   A gyermekkori emlékek jelentősége, a család-konstelláció adlerispecifikuma és az álmok hasznosítása az individuálpszichológiai terápiában. A terápia módszerspecifikus hatótényezői (egyenértékűség, korrektív emocionális kapcsolat, nondirektivitás) és eszközei.

3.13.8.   Az individuálpszichológiai alapú pszichoterápiák fajtái, formái. A klasszikus adleri kauzál-finális analízis szakaszai. Az individuálpszichológia preventív szemlélete.

3.14.  Pszichoanalitikusan orientált (rövid, hosszú) pszichoterápia

3.14.1.  A pszichoanalitikusan orientált terápia indikációs és kontraindikációs szempontjai.

3.14.2.  A pszichoanalitikusan orientált terápia kerete, terápiás szerződése, ezek különbségei a pszichoanalitikus terápiával szemben.

3.14.3.  A fókuszálás kérdése és a fókusz fejlődése a rövid terápiákban.

3.14.4.  A pszichoanalitikus rövid terápiák kialakulása (Ferenczi, Rank, Alexander, French, Bálint).

3.14.5.  A pszichoanalitikus rövid terápiás eljárások (Malan, Mann, Luborsky, Strupp, Davanloo).

3.14.6.  Az áttétel és viszontáttétel sajátosságai.

3.14.7.  Az ellenállás sajátos formái és szerepe.

3.14.8.  A pszichoanalitikusan orientált (rövid) terápia lezáró fázisa.

3.14.9.  A terapeuta aktivitása.

3.14.10. Különbség a pszichoanalízis és a pszichoanalitikusan orientált terápia között.

3.14.11. Terápiás problémák és nehézségek a pszichoanalitikusan orientált terápiában.

3.14.12. A pszichoanalitikusan orientált hosszú terápia.

3.15.  Integratív pszichoterápia

3.15.1.   A katathym imaginatív pszichoterápia (KIP) fő elvei.

3.15.2.   Mi a különbség az alapfok és a középfok között a KIP-ben?

3.15.3.   Az ego-state terápia 10 lépése.

3.15.4.   Ismertesse az NLP nyolc tartóoszlopát!

3.15.5.   Gyászmunka NLP technikával.

3.15.6.   Disszociatív betegségek kezelése ego-state terápiával.

3.15.7.   A korregresszió jelentősége, azonossága és különbsége a KIP, NLP és ego-state terápiák esetében.

3.16.   Mozgás- és Táncterápiás Egyesület

3.16.1.  A táncterápia kialakulása. Néhány jelentősebb táncterápiás módszer ismertetése.

3.16.2.  A testtudati munka elméletének neurofiziológiai alapjai.

3.16.3.  A testtudati munka szelf-fejlődés elméleti alapjai.

3.16.4.  A kapcsolati munka lényege, szelf fejlődés- és pszichoanalitikus tárgykapcsolati elmélet alapján.

3.16.5.  Az áttétel-viszontáttétel jellegzetességei és kezelésük sajátosságai a mozgás- és táncterápiában.

3.16.6.  Az alkotás dimenziójának elméleti háttere.

3.16.7.  A verbális feldolgozás jellegzetességei. A mozgásos és verbális szakaszok illeszkedése.

3.16.8.  A vezetés jellegzetességei: instrukciók, valamint a terapeuta közvetlen testi jelenléte.

3.16.9.  A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia alkalmazásának indikációi, kontraindikációi.

3.16.10.   A zene szerepe és alkalmazása a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában.

4. Pszichopatológia  (csak nem pszichiáter szakorvosoknak)

4.1.  A tudat és zavarainak fogalmi meghatározásai.

4.2.  Organikus és szimptómás mentális zavarok.

4.3.  A figyelem és zavarainak fogalmi meghatározása.

4.4.  Pszichoaktív szerek –alkohol-drog –okozta pszichiátriai elváltozások

4.5.  Az orientáció és zavarai.

4.6.  Szkizofrénia

4.7.  Érzékelés és felfogás zavarai.

4.8.  Paranoid zavarok megjelenési formái a pszichiátriai kórképekben

4.9.  A pszichotikus állapot jellemzői.

4.10.  Szkizoform és szkizoaffektív zavar jellemzői

4.11.  Az emlékezés és zavarai.

4.12.  Affektív zavarok.

4.13.  Az intellektus és zavarai.

4.14.  Pánik, fóbia, szorongás.

4.15.  A gondolkodás és zavarai.

4.16.  Pszichoszomatikus betegségek.

4.17.  A pszihomotorium zavarai.

4.18.  Disszociatív és kényszertünet-csoport, OCD.

4.19.  A motiváció biológiai és pszichológiai ismérvei.

4.20.  Táplálkozási zavarok.

4.21.   A mentális retardáció jellemzői.

4.22.  Szexuális zavarok.

4.23.  Geriátriai kórképek organikus és funkcionális jellemzői.

4.24.  Alvászavarok.

4.25.  Pszichológiai vizsgálótesztek.

4.26. Személyiségzavarok.

Grémium

A PTE Pszichoterápiás Grémium főbb tevékenysége:

- A szakképzés általános kérdéseivel való foglalkozás

- A szakvizsgára való felkészülés képzési tervének jóváhagyása

- A szakvizsgára bocsátás engedélyezése

- A szakvizsga tételeinek összeállítása

- A képzőhelyek akkreditációja

- A PTE dékánjának felkérésére egyéb, a szakterületet érintő kérdésekben állásfoglalás, javaslat

A PTE Pszichoterápiás Grémium tagjai:

Dr. Fekete Sándor elnök fekete.sandor@pte.hu

Dr. Árkovits Amaryl, Dr. Gáti Ágnes, Dr. Kállai János, Dr. Koltai Mária, Dr. Stark András, Dr. Tényi Tamás


Kapcsolat


A program vezetője:

Fekete Sándor fekete.sandor@pte.hu

A program tanulmányi felelőse:

Árkovits Amaryl amaryleszter@gmail.com

A képzés székhelye:

PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 7623 Pécs, Rét u. 2.

A képzés helyszínei:

PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 7623 Pécs, Rét u. 2.

Bizalom Magán Pszichoterápiás Központ 7624 Pécs, Ferencesek utcája 8.

Telefon: +36 72 535 950

Fax: +36 72 535 951